Tabuk nélkül a krónikus bőrbetegségek lelki aspektusairól

2022. február 08. | Német Borbála | Betegségek, mentális zavarok

Tabuk nélkül a krónikus bőrbetegségek lelki aspektusairól

"Az emberi természet legmélyebb alapelve az a vágy, hogy megbecsüljék." William James

Kapcsolatszervünk, a bőr és az érintés

Mi emberek veleszületetten társas lények vagyunk, egymás nélkül nem tudunk létezni. Egymásra építő, éltető és boldogító hatással is tudunk lenni egymásra és a bőrünk az, ami ezt képes közvetíteni. Messzire szóló üzenetek származnak abból, hogy van egy bőrünk, amit valaki érint, az a másik: „Nem hiába élsz Te a Földön, van, aki téged szeret, fontos a te létezésed!”

Kifordított idegrendszerünk a bőrünk

Bőrünk, immun-, bél- és idegrendszerünk magzatkorunktól kezdve szoros egymásra hatásban működnek, ami nem csoda, hiszen ugyanabból a magzati csíralemezből, az ektodermából alakulnak ki. Bőrünk eképpen afféle kifordított idegrendszerünknek tekinthető, melyen lelki életünk mozgalmai, például a megterhelő stressz, az érzelmileg megterhelő életesemények könnyen láthatóakká válnak.

Bőrünk, mint egy nagy képeskönyv, tele nyilvánvaló és rejtett nyomokkal, utalásokkal

Bőrünk hamar jelez, amikor gondban vagyunk, a lelki nehézségek szimbolikus megjelenítője. Az én és az önértékelés szerveződésében, azaz, a „ki vagyok én”, tehát, én önállóan, határaimmal a világban – is fontos szerepet tölt be, mint testhatár szervünk. Védelmező, elválasztó és összekötő is egyben, „zsák és héj ” is egyben. Zsák, mert körbevesz minket, magába foglal és héj, mert ép bőrünk elhatárol és védelmet nyújt a külvilágtól. A pszichoterápiás tapasztalat és kutatások mára rávilágítottak arra, hogy milyen problémák akadályozhatnak bennünket a fejlődésben, az érintés-közelség, a közelség-távolság kérdéseit illetően.

Mit jelent a pszichoszomatikus érzékenység?

Megterhelő életesemény idején, főleg, ha huzamosabb időn keresztül, vagy ismétlődően ki vagyunk téve a lelki megterheléseknek, a bensőnkben és kapcsolatainkban zajló érzelmi konfliktusaink egyéni érzékenységünk szerint betegségekre hajlamosíthatnak, túlterhelhetik, sőt funkcionális és strukturális elváltozásokat is okozhatnak az erre legérzékenyebb szerveinkben.

Mik az úgynevezett pszichodermatózisok?

Pszichoszomatikus, azaz lelki-testi megterhelődésre kialakuló tünetek esetén olyan feszültség ér bennünket, ami természetes megküzdési kapacitásunkon túlmutat. Kinek a szíve, az emésztőrendszere, vagy éppen a bőre, kinek-kinek az erre legérzékeny szerve terhelődik meg. Szervezetünk így kongat vészharangot, „ jelez ” a tüneteinken keresztül. Testi jelzéseinknek, így bőrtüneteinknek is kommunikatív értéke van, ezt nevezzük „ szervbeszéd ”-nek. Érzelmeinket ilyenkor ősi módon, testileg reagáljuk le.

Az, hogy pszichoszomatikus, az azt jelenti, hogy nemcsak testi, hanem lelki háttere is van egy betegségnek, a bőrbetegségek esetén ezeket pszichodermatózisoknak nevezzük. Ide tartozik a krónikus bőrviszketés, a túlzott mértékű leizzadás, az ekzéma, a pikkelysömör, a pattanásosság, a bőr tarka-barka foltossága (vitiligo), a körömrágás, bőrcsipkedés, hajtépkedés, a test diszmorfiás önértékelési és testkép zavar, a hirtelen hajhullás, a csalánkiütés és még sorolhatnánk azokat a stressz hatásra felerősödő testi-lelki bajokat, melyek sokunkat érintenek, s - ha mások által is szembetűnőek, annál inkább – testi-lelki szenvedéssel súlytó, nemcsak kültakarónkat, hanem önértékelésünket, önképünket, és az identitásunkat is mélyen érintő terhekké válhatnak.

Milyen érzetet váltanak ki?

A csoportfoglalkozáson szó lesz a bőrtünetek hátterében szerepet játszó érzelmi komponensről. Nagyon gyakori, hogy a krónikus bőrbetegségek az önértékelésre és az önképre súlyos terhet rónak. Fölerősödhet az önmagunkkal kapcsolatban megélt szégyen.

Mi az, ami ebben az esztétikailag kifinomult kultúránkban, az úgynevezett „ egészségesek ” világában is működik?

Rád nézek, milyen vagy? Fölerősödik az a tudat, hogy „te biztosan, fuh hát az én defektem észreveszed” és leértékelődünk a másik szemében.

„Vajon ugyanúgy tud-e szeretni?” „Egyáltalán az emberi kapcsolatokban az emberek nem viszolyognak-e, nem undorodnak-e tőlem?”

Mi a szégyen ellenszere a pszichoterápiában?

A szégyen egy önmagunkkal kapcsolatban megélt érzelem, amelyet negatív önértékelés jellemez - "én a másik szemében". A szégyen alapvető emberi érzelem, de számos pszichológiai zavar hajlamosító tényezője is. A kutatások azt mutatják, hogy az önmagunkkal való együttérzés alacsonyabb szintű szégyenérzettel és pszichológiai distresszel jár együtt.

Ez a csoportfoglalkozás áttekinti a szégyen elméletét és kutatásait a pszichoterápiában, új perspektívát kínál a szégyenre az önmagunkkal való együttérzés szemszögéből.

Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre keressük a választ a csoportfoglalkozás keretében, a pszichodermatológia, vagyis a bőrgyógyászat és a pszichoterápia határterületében elmélyült klinikai szakpszichológus végzettségű közösségi tagunk, Német Borbála, a www.dermasoul.hu alapítója segítségével, ahol közösen folytatjuk tovább bőrünk és pszichénk rejtett titkainak felfedezését.

Ez is érdekelhet...

Az alkoholista játszma

Az alkoholista játszma

2022. április 21. | Csupor Anna

A közelmúltban megkeresett egy feleség, aki azt kérdezte, hogyan tudna segíteni a férjének, hogyan tudná rávenni, hogy hagyja abba az ivást.

Elolvasom